Adatvédelem

Adatvédelmi szabályzat PDF Nyomtatás E-mail
Szeretnénk tájékoztatni Önt adatai sorsáról,
Ismerje meg adatkezelési elveinket, adatvédelmi szabályzatunkat és ahol lehet, éljen választási lehetőségével adatainak kezelését illetően. 

Adatvédelem (Adatbiztonsági Szabályzat)

Tisztelt látogatónk, amikor Ön a portálunk oldalait olvassa, vagy szolgáltatásait igénybe veszi, egyúttal saját adatait is átadja részünkre. Ennek egy része automatikusan (IP cím, böngésző típus), más része pedig az Ön hozzájárulásával (regisztrációs formula kitöltése) kerül birtokunkba.(az internetes honlapok általános gyakorlatához hasonlóan) történik, adatai más részét pedig Ön adja meg a regisztráció(k) során. Az Ön személyes adatait a Portál üzemeltetői törvényesen és tisztességesen kezelik, a hatályos jogszabályi előírásokat betartva és a nemzetközi adatvédelmi normák írott és íratlan szabályait követve. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy ne csak általánosságban, hanem az egyes szolgáltatásainkkal kapcsolatban részletesen is tájékoztassuk Önt adatai sorsáról, ismerje meg adatkezelési elveinket, és ahol lehet, legyen választási lehetősége adatainak kezelését illetően.

Adatvédelmi irányelvek

A tartalom szolgáltató a felhasználók adatainak védelmét minden alkalmazásnál, eljárásnál és adatátviteli, tárolási módszernél szem előtt tartja.
Nem adunk át jogosulatlan harmadik félnek olyan információt – a felhasználó belegyezése nélkül -, amiből a felhasználó személyazonossága hitelt érdemlően helyreállítható. A felhasználók adatait minden esetben megőrizzük, és mindent megteszünk szerkesztőségi, marketing és technikai részről is az adatok biztonságának érdekében.

Látogatóink személyi adatait nem fenyegeti veszély az oldalak megtekintésekor.

Az alkalmazásainkban (vendégkönyv, videoajánló, weblinkek) regisztrált felhasználóink adatait megőrizzük, és visszakereshető formában tároljuk.
Látogatónk, alkalmazásaink felhasználói a regisztrációkor önként adják adataikat. Ilyenkor mindig jelezzük publikus lesz-e az adott információ, illetve csak belső felhasználásra kerül sor. Amennyiben publikus az információ nem vállalunk érte felelősséget, hogy más ezzel nem él vissza, vagy nem használja fel saját érdekében az adatokat.
Kérjük látogatóinkat a publikus adatokat kellő körültekintéssel adják meg!
A felhasználók saját adataikat minden esetben módosíthatják. Az adatokhoz csak a szerkesztőség által feljogosított személyek férhetnek hozzá. Az általuk közölt véleményt azonban nem tudják utólag módosítani. De azok közlését más formában megismételhetik.

Nem számít regisztrációnak az olvasói vélemények, hozzászólások, szavazatok leadása. Ilyen esetben a felhasználó mindig saját felelősségére teszi közzé véleményét.

A látogatóknak a felhasználási feltételekhez kell tartania magát. Adatkezelési kérdéseivel, véleményével forduljon az adminisztrátorhoz bizalommal. (Elérhetőségek/admin menüpont)

Technikai tudnivalók: A felhasználói adatok nyilvános, internetes felületről való levétele, törlése nem jelent egyet az adatok fizikai megsemmisítésével. Az adatokat minden esetben megőrizzük.

Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal

Helyi ÖnkormányzatMezőtárkány Község Önkormányzat tisztségviselői
Polgármester: Tóthné Szabó Anita
Alpolgármester: Pásztor István
Cím: 3375 Mezőtárkány, Kossuth út 81.
Tel.: 36/491-933
E-mail: onkormanyzat@mezotarkany.hu

Önkormányzati munkatársak:
Kriston-Gergely Melitta közfoglalkoztatási feladatokat ellátó ügyintéző
Tel.: 36/491-933
E-mail: kozfoglalkoztatas@mezotarkany.hu

Besenyei Barbara hivatalsegéd
Tel.: 36/491-933
E-mail: onkormanyzat@mezotarkany.hu

Önkormányzati főépítész:

Jobbágy Tamás
Tel.: 36/491-933 (szóbeli üzenethagyás lehetősége)
E-mail: onkormanyzat@mezotarkany.hu (írásbeli megkeresés lehetősége)

Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal
Székhely hivatala

Ügyfélfogadási idő (Mezőtárkány):
Hétfő: Nincs ügyfélfogadás
Kedd: 8-16 óra
Szerda: 12.30-16 óra
Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás
Péntek: 8-12 óra

Jegyző: dr. Tóth Béla Tamás
Fogadóóra: Telefonon történt előzetes időpont egyeztetés alapján
Cím: 3375 Mezőtárkány, Kossuth Lajos út 81.
Tel.: 36/491-933
E-mail: jegyzo@mezotarkany.hu

Titkárság (humánpolitikai, testületi feladatok)
Demeter Dóra
Tel.: 36/491-933
E-mail: titkarsag@mezotarkany.hu

Hatósági feladatok
Mezőtárkányon végzi munkáját kedden és csütörtökön 8-16 óráig, és minden páros héten pénteken 8-12 óráig
……………………………… aljegyző
Tel.: 36/491-933
E-mail: aljegyzo@mezotarkany.hu

Gazdálkodási feladatok
Kiss Károly gazdasági vezető
Tel.: 36/491-933
E-mail: penzugy@mezotarkany.hu

Adóügyi és pénztárosi feladatok (csütörtöki napokon Dormándon végzi munkáját)
Ferencz Margit
Tel.: 36/491-933
E-mail: ferencz.margit@mezotarkany.hu

Szociális, gyermekvédelmi és egyéb igazgatási feladatok (hirdetmények, kifüggesztési eljárások)
Hajnal Nikolett
Tel.: 36/491-933
E-mail: szocialis@mezotarkany.hu

Hagyatéki, anyakönyvi és egyéb igazgatási feladatok (csütörtöki napokon Dormándon végzi munkáját)
Mészáros Miléna
Tel.: 36/491-933
E-mail: igazgatas@mezotarkany.hu

___________________________________________________

Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal
Dormándi Kirendeltsége
Cím:
3374 Dormánd, Dózsa György út 57.
Telefon:
36/443-203
E-mail:
onkormanyzat@dormand.hu

Jegyző nevében eljáró vezető (jogi és igazgatási feladatok ellátása, adó-és értékbizonyítvány kiadása)
Dormándon végzi munkáját hétfőn és szerdán 8-16 óráig, és minden páratlan héten pénteken 8-12 óráig
………………………….. aljegyző
Tel:
36/443-203
E-mail: aljegyzo@mezotarkany.hu

Gazdálkodási, pénztárosi és szociális feladatok
Kóczián Dolli
Tel: 36/443-203
E-mail: penzugy@dormand.hu

Adóügyi feladatok (Dormándon minden héten csütörtökön látja el a feladatokat)
Ferencz Margit
Tel: 36/443-203 (csak csütörtöki napokon érhető el ezen a számon, a többi napon: 36/491-933)
E-mail: ferencz.margit@mezotarkany.hu, onkormanyzat@dormand.hu

Anyakönyvi, hagyatéki feladatok (Dormándon minden héten csütörtökön látja el a feladatokat)
Mészáros Miléna
Tel: 36/443-203 (csak csütörtöki napokon érhető el ezen a számon, a többi napon: 36/491-933)
E-mail: onkormanyzat@dormand.hu

Látnivalók

 http://www.matraviz.hu/
 
Kapu
 
Templom
 
Mezõtárkány r.k. plébániája a Hevesi Fõesperesség Kápolna-Füzesabonyi Kerületéhez tartozik, Füzesabonyból ellátva. A R.k. anyakönyvei 1678 és 1710 között Mezõkövesden, 1720-tól 1895-ig helyben maradtak fenn.
1895-tõl önálló állami anyakönyvi kerület.
Mûemlék jellegû épületei a r.k. templom és plébániaház. Védõszentje Olajbafõtt Szent János apostol és evangélista. A templomban lévõ 1776-ban készült fõoltárkép és a XVIII. Század végébõl származó mellékoltárkép Kracker János Lukács egri festõ alkotása. Az 1776-ban készült, copf stílusú szószék Steinhauser Antal mûve, a keresztelõmedencét 1815-ben Giovanni Adami és Mózer József készítette.
A templom szépítésére 1996-ban is sor került: Kriston Endre kõfaragó mester irányításával felújították a kripta lépcsõsorait; az oltár vörösmárvány misekönyvtartót, ambõt kapott.
 
Világháborús Emlékmû
 
A két világháború áldozatainak száma 133 fõ, emléktábla õrzi nevüket.
 
 Templom
 
1896
 
56
 
Jézus
 
Szobor
 
Obeliszk
 
Obeliszk
 
Ártézvíz

Gazdasági élet

Gazdasági életA községben fokozatosan kiépültek azok az infrastruktúrák, melyek a kor követelményeihez igazodva szolgálják a lakosság igényeit. Az alapvetõ infrastruktúrák közül csupán a szennyvízhálózat nincs kiépítve, melyet a tervek szerint 5 település összefogásával kistérségi beruházásként valósítunk meg. A szilárd hulladék elhelyezése és a szelektív szemétgyûjtés bevezetése érdekében a település csatlakozott – 43 település összefogásával – a "Tisza-tavi" szemétlerakó létesítéséhez.
A település lakossága a szolgáltatás és kereskedelmi tevékenység mellett fõleg mezõgazdaságból él. Az EU közösséghez való csatlakozás remélhetõleg növeli a mezõgazdaságból élõk jövedelmét, valamint a vidékfejlesztés keretében Mezõtárkány is élvezi az épített- és a természeti környezet védelmébõl származó elõnyöket, mely az életminõség javulását jelenti.
 
Gazdasági életA település jövõbeni fejlesztésének programjai közül elkészült a környezetvédelmi program, a településrendezési terv pedig várhatóan 2003. évben készül el. A község területén beépítésre alkalmas telkek kellõ számban rendelkezésre állnak. Az M3-as autópálya közelsége (légvonalban 3 km, ráhajtási csomóponttól 6 km) vonzó lehet a letelepedni szándékozó vállalkozásoknak.
 
Fejlesztési tervek:
Az Önkormányzat a 2006-2010-re szóló gazdasági programjában meghatározta a fejlesztés irányát: óvodabõvítés, faluközpont felújítása, piactér, játszótér, parkolók, buszmegálló kiépítése, sportpálya rekonstrukciója, kisiskola felújítása korszerû fõzõkonyha kialakításával, tájház felújítása, tornaterem építése, belterületi úthálózat felújítása, információs táblák elhelyezése, turisztikai vonzerõ erõsítése.
A község területén beépítésre alkalmas telkek kellõ számban rendelkezésre állnak. Az M3-as autópálya közelsége (4 km) vonzó lehet a letelepedni szándékozó vállalkozásoknak.
 

A település címere

Mezõtárkány címere: álló, háromszögû pajzs kék mezejében zöld pajzstalp, melynek közepén ezüst, nyitott könyv lebeg, a pajzstalpot a kék mezõtõl ezüst hullámos pólya választja el, melynek középsõ ívén jobbra fordult, arany sas áll, felemelt jobbjával függõleges helyzetû arany búzakalászok, száraik, pajzs alatt keresztezik egymást. A pajzs felett „MEZÕTÁRKÁNY” felirat.

A település címere

Festett címer

A település földrajza

A település földrajzaMezõtárkány Heves megye délkeleti részén, a hevesi-síkon, Eger megyeszékhelytõl 25 km-re, Füzesabony körzetközponttól 6 km-re található. A község közúton és vasúton is jól megközelíthetõ. A Füzesabony – Debreceni vasútvonal érinti a községet, ahol megállóhely van. A település közúton három irányból is megközelíthetõ: a 33. számú másodrendû fõútról, a 33101. számú Füzesabony – Mezõtárkány bekötõ útról, mely csatlakozik az M3-as autópálya füzesabonyi csomópontjához, továbbá az 1990-es évek közepén kiépített Egerfarmos – Mezõtárkányi bekötõ útról, amely csatlakozik a 3. számú fõközlekedési úthoz.A község közúton és vasúton is jól megközelíthetõ. A szomszédos városnál, Füzesabonynál megépült M3-as autópálya érinti községünk északi határát.
A település lakossága a szolgáltatás és kereskedelmi tevékenység mellett fõleg mezõgazdaságból él.
Az apró vadban aránylag gazdag területen a Fauna Rt tepélypusztai központjában szálloda, étterem, vadászházak vonzzák a turistákat. A település szélén a régi sóderbánya helyén keletkezett tó a horgászok „paradicsoma”. Itt igényesen kialakított szállással, szabadidõparkkal várják a vendégeket.
A település földrajzaA település sík területen fekszik, területén – amely a települést ketté szeli – a Laskó – patak halad át, mely a Tisza – tóba torkollik. A terület talajának egy része szikes, vagy só hatás alatti, de jellemzõek a szolonyeces réti talajok is. Aranykorona értékük átlagban 11,74. A csapadék évi összege: 560-580 mm. Mérsékelten meleg, száraz terület. A szántóföldi növényzet a jellemzõ, csekély az erdõterület, mindössze a külterület 0,2%-a. Ennek ellenére apró vadban aránylag gazdag terület. A vadgazdálkodás egyik központja a Fauna Rt. szállodával, vadászházakkal.
 
Erdei gyömbérgyökérMezõtárkány a Heves megye DK-i részén, a Hevesi-síkon, Füzesabonytól  DK-re 6 km-re található. Közúton a kistérségi körzetközpontból, Füzesabonyból,  a Bp. – Miskolcot összekötõ 3-as fõútról Szihalom – Mezõszemere – Egerfarmos útvonalon, ill. a 33-as számú útról Besenyõtelek irányából közelíthetõ meg,
Vasúton a Füzesabony – Debrecen szárnyvonalon érhetõ el a település.
A csapadék évente 560-580 mm, a középhõmérséklet 10 – 10,2 C, az évi napsütéses órák száma 1930-1950.
Területe hordalékkúp – síkság, tengerszint feletti magassága 100-200 m közötti.
Kiemelkedése a Laskó-hát, a Nagy –és a Lapos halom.
Száraz, gyér lefolyású terület. A falun a Laskó – patak folyik keresztül, a ma már kisebb területre visszaszorított fertõk vizét csatornák vezetik el.
Természetes növényzete csekély lösztölgyesekbõl, leginkább lágyszárú fajokból áll.
Elterjedt az erdei gyömbér gyökér, a nehéz szagú gólyaorr, a borzas orbáncfû, a harangvirágok. Állatai kisvadak és madárfajok.
Erdõterülete mindössze 1-2%. Talajának egy része már szikes vagy sóhatás alatti, de szolonyeces réti talajok is jellemzik. Kavics és homokkészlettel  rendelkezik.

http://www.berze-nagy.sulinet.hu/tanos/novenyek/ergyom.htm (erdei gyömbérgyökér)
http://www.mimi.hu/noveny/golyaorr.html (gólyaorr)
http://www.terra.hu/haznov/htm/Geranium.sylvaticum.html (gólyaorr)
http://www.tuja.hu/hypericum_orbancfu.html (orbáncfû)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1ncf%C5%B1 (orbáncfû)
http://www.remenyikzs.sulinet.hu/Fabony/Ffoldr.html (Füzesabony földrajza)

Erdei gyömbérgyökérTipp: Ha vendégségben már nem merjük levetni a cipõnket, akkor itt az ideje egy kis illóolajas kezelésnek: cipõnket felfrissíthetjük, ha gólyaorr (geranium) vagy citrom illóolajjal átitatott vattát rejtünk a belsejébe éjszakára.

 
Erdei gyömbérgyökér

A település története

A települést az elsõ okleveles források 1261-ben említik Tottarkan névalakban. Mezõtárkányként 1353-ból szerepel a korabeli iratokban. A XV. század végére a község az egri káptalan birtoka lett. A káptalan közbenjárására a település vásártartási jogot szerez, így mezõvárosi jelleget ölt, a rangot azonban sohasem kapta meg. A törökök 1552-ben elpusztították a falut, ami néhány év után újjá épült. 1563-ban Mezõtárkány népes Mezõ-Alsótárkány puszta volt, majd 1687-ben ismét elnéptelenedett, de 1701-re újra benépesült. Birtokosa ismét az egri káptalan lett, és az is maradt egészen a legújabb idõkig. 
 
Templom
 
Az 1771-es úrbérrendezés során a falu határait I. osztályúnak minõsítik. Ekkor is földmûvelõ népek lakják. 1773-ban új templom épült, mely ma is a hitélet központja. Védõszentje: Olajbafott Szent János. 1807-ben plébániaház is épült. 
 
A község elsõ pecsétje 1772-bõl való, mely a szántás jelenét ábrázolja: szántást végzõ földmûves egyik kezében ostor, másikban az ekeszarva látható, továbbá az eke, taliga, az elébe fogott két ökörrel, felettük csillag és e felírás: "mezõ Tarkan" felette ismét csillag. (Kép mellékelve):
 
Mezõtárkány pecsétje
 
"MEZOTARKAN" felette ismét csillag.
 
Szervezett oktatás a településen 1896-tól van. A századfordulón (1900) 3045 lakosa volt a falunak. Az itt élõk hitelszövetkezetbe tömörültek, önkéntes tûzoltó egylet és olvasó egylet szervezõdött. A lakosság fõ- foglalkozása a mezõgazdasági õstermelés. Néhány kereskedõ és iparos szolgálja a lakosság igényeit.
Az I. világháború után jelentõs változások következtek. 1930-ban a községet 3017 lélek lakta. A lakosság szín magyar volt, vallás szerint megosztva döntõen római katolikus, de volt református, evangélikus és izraelita is csekély számban.
A lakosság döntõen a mezõgazdaságból élt, a kisbirtokok voltak túlsúlyban. Az önálló gazdálkodás mellett jelentõs számban voltak a mezõgazdasági cselédek, illetve mezõgazdasági munkások. A szántókon fõleg búzát, kukoricát, árpát, rozsot, zabot, zöldtakarmányt, burgonyát, cukor- és takarmányrépát, dinnyét és sok hüvelyest termeltek. A község területe ekkor 6 800 kat. holdat tett ki.
 
/jold/images/statikus/templom.1.jpg
A II. világháború után a község újabb fejlõdésnek indult. A villamosítás után sorra épültek az új házak. Az általános iskolai oktatás mellett az 1940-es évek végén az óvodai ellátás is beindult. Az egészségügyi ellátást a helyi körorvos és két szülésznõ biztosította.
A mezõgazdasági termelésnek új keretet adtak az 1950-es évek elején létrejövõ termelõszövetkezeti csoportok, majd a nagyüzemi termelõszövetkezetek, mely utóbbiból még egy ma is mûködik a községben.
 
/jold/images/statikus/templom.2.jpg

A településen is létrejött új tanácsrendszerként a községi tanács, és fokozatosan kiépültek annak intézményei. A község státusza 1895 és 1950 között nagyközség, ezt követõen önálló tanácsú község volt a füzesabonyi járásban. Az 1990. évi önkormányzati választások óta – mint önálló települést – 10 tagú önkormányzati testület irányítja.

Mezõtárkány határából késõ bronzkori és szarmata kori jazig régészeti leletek kerültek elõ. Elsõ okleveles említése 1261-bõl származik Tottarkan névalakban. 1353-ban már a Mezõtárkány névalak létezett, 1423 -ban már Mezewtharkan alakban írják.
1273-ban Altárkány ötöd részét Chomodor Orbán vette meg. A földterülettel szomszédos birtokokat közvetlenül a király adta a káptalan két tagjának, Urus és Farkas kanonoknak. A meglévõ templomot a káptalani és a világi birtokosok közösen használták.
1323 és 1329 között Beéli Kene unokái elfoglalták Egyházastárkányt és Altárkányt, de késõbb abban egyeztek meg a káptalannal, hogy mindkét falu birtokából fele-fele arányban részesednek. 1339-ben az Aba nembeli Etel elcserélte tárkányi birtokrészét a káptalannal Szomolyáért. 1367-ben I. Lajos király altárkányi birtokrészt adományozott a káptalannak, amelyik ezután újabb és újabb birtokrészt szerzett. A XV. Század végér a község az egri káptalan birtoka lett. 1423-ban országos vásártartási jogot kapott.
A törökök 1552-ben elpusztították a falut, ami néhány év után újjáépült. 1563-ban Mezõ-Középtárkány népes, Mezõ-Alsótárkány puszta volt. A XVII. Század közepén Pograz Musztafa Bulyok basa, mint földesúr adott engedélyt a káptalannak a malom felépítésére. Mezõtárkány 1687-ben ismét elnéptelenedett, de 1701-re újranépesült.. Birtokosa ismét az egri káptalan lett és az is maradt egészen a legújabb idõkig.
A Debrecen – Füzesabony közötti vasútvonal 1891-tõl halad át a községen. A XIX.sz. végén egyesületek kezdték meg mûködésüket (Olvasó Egyesület, Önkéntes Tûzoltó Egyesület).
A XX. Sz. elsõ felében újabb 14 egyesületet jegyeztek be, többek között a  Népházat, a Levente Egyesületet, az Iparosok és Kereskedõk Körét, a Polgári Lövész Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet,, gazdaköröket.
Népességét 1715-ben 7 jobbágy és 5 zsellér család alkotta, ez a szám öt év múlva 27 jobbágy háztartására növekedett. Megélhetésüket az 1574 köblös szántó és a kaszás rét mûvelése biztosította. A község határa sokszor volt árvíznek kitéve.
1828-ban Tárkány néven ismerték: 2042 római katolikus és 6 görög keleti vallású lakos élt 292 lakóházban. A francia háborúk alatt a vármegye felkelõ lovascsapatának egyik állomáshelye volt. Az 1831. évi kolerajárvány alatt igen sokan pusztultak el a betegségben.
1900-ban 3045 lakosa volt 642 lakóházzal. 1930-ban a házainak száma 811, melyekbõl 567 épült vályogból. A községet ekkor 3017 lélek lakta. A lakosság színmagyar volt: vallás szerint megosztva római katolikus 2970, református 8, evangélikus 8 és izraelita 33 fõ. A közoktatást 5 tanító látta el a római katolikus elemi és a római katolikus továbbképzõ iskolában. A lakosság egészségügyi ellátását a helyben lakó körorvos és két szülésznõ végezte. A gyógyszertár a 6 km-re fekvõ volt.

A lakosság foglalkozás szerint megosztása:
Õstermelõ: 3560
Iparos – 235
Kereskedõ – 49
Közlekedési – 57
Közszolgálati – 47
Napszámos – 6
Nyugdíjas – 21
Házicseléd – 22
Egyéb foglalkozású 20 fõ volt.

Az õstermelõk közül önálló gazda 481, mezõgazdasági cseléd 157, mezõgazdasági munkás 1036 személy volt. A község területe 6800 kat. holdat tett ki, melybõl szántó 5689, kert 78, rét 180, legelõ 515, és terméketlen terület 337 kat. Hold volt. A 644 gazdaságon belül a kisbirtok volt túlsúlyban. A középbirtokok száma 3 volt, 896 kat. hold össz terjedelemmel. A szántókon fõleg búzát, valamint kukoricát, árpát, rozsot, zabot, zöldtakarmányt, burgonyát, cukor –és takarmányrépát, dinnyét és sok hüvelyest termeltek.

A Mezõtárkányi Hitelszövetkezet, az egy fiókos Mezõtárkányi Fogyasztási és Értékesítõ Szövetkezet, 6 szatócs, 7 marhakereskedõ, 3 takarmánykereskedõ és egy gyümölcskereskedõ bonyolították le a kereskedelmet. A kisipari üzemek száma 30 volt, köztük 5 kovács, 3 asztalos, 6 szabó, 3 cipész, 4 csizmadia, 1 borbély, 2 ács, 1 bádogos és egy kötélgyártó. Az egyházmegyei Takarékpénztár villamos hengermalma számított a legnagyobb üzemnek. Vásárokat, piacokat Füzesabonyban tartottak. Vasútállomás, távírda, posta helyben mûködött.

A mezõgazdasági termelés szövetkezetesítése után a faluban 18 különféle néven mûködött tszcs ill. tsz.

A XIX. Sz. elsõ felében nagyközség volt az egri járásban. Hozzátartozott a Fõkáptalani vízimalom és a Légrády –tanya. 1895 és 1950 között nagyközség, ezt követõen önálló tanácsú község volt a füzesabonyi járásban. 1984-tõl Füzesabony Járási Jogú Nagyközség irányítása alá tartozott 1989-ig.
Az önkormányzati választásokat 1990-ben és 1994-ben független polgármester – jelölt nyerte, 1994-ben pártoktól független képviselõ-testület élén.