Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal

2007-08-02

Helyi ÖnkormányzatMezőtárkány Község Önkormányzat tisztségviselői
Polgármester: Tóthné Szabó Anita
Alpolgármester: Pásztor István
Cím: 3375 Mezőtárkány, Kossuth út 81.
Tel.: 36/491-933
E-mail: onkormanyzat@mezotarkany.hu

Önkormányzati munkatársak:
Kriston-Gergely Melitta közfoglalkoztatási feladatokat ellátó ügyintéző
Tel.: 36/491-933
E-mail: kozfoglalkoztatas@mezotarkany.hu

Besenyei Barbara hivatalsegéd
Tel.: 36/491-933
E-mail: onkormanyzat@mezotarkany.hu

Önkormányzati főépítész:

Jobbágy Tamás
Tel.: 36/491-933 (szóbeli üzenethagyás lehetősége)
E-mail: onkormanyzat@mezotarkany.hu (írásbeli megkeresés lehetősége)

Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal
Székhely hivatala

Ügyfélfogadási idő (Mezőtárkány):
Hétfő: Nincs ügyfélfogadás
Kedd: 8-16 óra
Szerda: 12.30-16 óra
Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás
Péntek: 8-12 óra

Jegyző: dr. Tóth Béla Tamás
Fogadóóra: Telefonon történt előzetes időpont egyeztetés alapján
Cím: 3375 Mezőtárkány, Kossuth Lajos út 81.
Tel.: 36/491-933
E-mail: jegyzo@mezotarkany.hu

Titkárság (humánpolitikai, testületi feladatok)
Demeter Dóra
Tel.: 36/491-933
E-mail: titkarsag@mezotarkany.hu

Hatósági feladatok
Mezőtárkányon végzi munkáját kedden és csütörtökön 8-16 óráig, és minden páros héten pénteken 8-12 óráig
……………………………… aljegyző
Tel.: 36/491-933
E-mail: aljegyzo@mezotarkany.hu

Gazdálkodási feladatok
Kiss Károly gazdasági vezető
Tel.: 36/491-933
E-mail: penzugy@mezotarkany.hu

Adóügyi és pénztárosi feladatok (csütörtöki napokon Dormándon végzi munkáját)
Ferencz Margit
Tel.: 36/491-933
E-mail: ferencz.margit@mezotarkany.hu

Szociális, gyermekvédelmi és egyéb igazgatási feladatok (hirdetmények, kifüggesztési eljárások)
Hajnal Nikolett
Tel.: 36/491-933
E-mail: szocialis@mezotarkany.hu

Hagyatéki, anyakönyvi és egyéb igazgatási feladatok (csütörtöki napokon Dormándon végzi munkáját)
Mészáros Miléna
Tel.: 36/491-933
E-mail: igazgatas@mezotarkany.hu

___________________________________________________

Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal
Dormándi Kirendeltsége
Cím:3374 Dormánd, Dózsa György út 57.
Telefon:36/443-203
E-mail: onkormanyzat@dormand.hu

Jegyző nevében eljáró vezető (jogi és igazgatási feladatok ellátása, adó-és értékbizonyítvány kiadása)
Dormándon végzi munkáját hétfőn és szerdán 8-16 óráig, és minden páratlan héten pénteken 8-12 óráig
………………………….. aljegyző
Tel: 36/443-203
E-mail: aljegyzo@mezotarkany.hu

Gazdálkodási, pénztárosi és szociális feladatok
Kóczián Dolli
Tel: 36/443-203
E-mail: penzugy@dormand.hu

Adóügyi feladatok (Dormándon minden héten csütörtökön látja el a feladatokat)
Ferencz Margit
Tel: 36/443-203 (csak csütörtöki napokon érhető el ezen a számon, a többi napon: 36/491-933)
E-mail: ferencz.margit@mezotarkany.hu, onkormanyzat@dormand.hu

Anyakönyvi, hagyatéki feladatok (Dormándon minden héten csütörtökön látja el a feladatokat)
Mészáros Miléna
Tel: 36/443-203 (csak csütörtöki napokon érhető el ezen a számon, a többi napon: 36/491-933)
E-mail: onkormanyzat@dormand.hu

Látnivalók

2007-08-02
 http://www.matraviz.hu/
 
Kapu
 
Templom
 
Mezõtárkány r.k. plébániája a Hevesi Fõesperesség Kápolna-Füzesabonyi Kerületéhez tartozik, Füzesabonyból ellátva. A R.k. anyakönyvei 1678 és 1710 között Mezõkövesden, 1720-tól 1895-ig helyben maradtak fenn.
1895-tõl önálló állami anyakönyvi kerület.
Mûemlék jellegû épületei a r.k. templom és plébániaház. Védõszentje Olajbafõtt Szent János apostol és evangélista. A templomban lévõ 1776-ban készült fõoltárkép és a XVIII. Század végébõl származó mellékoltárkép Kracker János Lukács egri festõ alkotása. Az 1776-ban készült, copf stílusú szószék Steinhauser Antal mûve, a keresztelõmedencét 1815-ben Giovanni Adami és Mózer József készítette.
A templom szépítésére 1996-ban is sor került: Kriston Endre kõfaragó mester irányításával felújították a kripta lépcsõsorait; az oltár vörösmárvány misekönyvtartót, ambõt kapott.
 
Világháborús Emlékmû
 
A két világháború áldozatainak száma 133 fõ, emléktábla õrzi nevüket.
 
 Templom
 
1896
 
56
 
Jézus
 
Szobor
 
Obeliszk
 
Obeliszk
 
Ártézvíz

Gazdasági élet

2007-08-02
Gazdasági életA községben fokozatosan kiépültek azok az infrastruktúrák, melyek a kor követelményeihez igazodva szolgálják a lakosság igényeit. Az alapvetõ infrastruktúrák közül csupán a szennyvízhálózat nincs kiépítve, melyet a tervek szerint 5 település összefogásával kistérségi beruházásként valósítunk meg. A szilárd hulladék elhelyezése és a szelektív szemétgyûjtés bevezetése érdekében a település csatlakozott – 43 település összefogásával – a "Tisza-tavi" szemétlerakó létesítéséhez.
A település lakossága a szolgáltatás és kereskedelmi tevékenység mellett fõleg mezõgazdaságból él. Az EU közösséghez való csatlakozás remélhetõleg növeli a mezõgazdaságból élõk jövedelmét, valamint a vidékfejlesztés keretében Mezõtárkány is élvezi az épített- és a természeti környezet védelmébõl származó elõnyöket, mely az életminõség javulását jelenti.
 
Gazdasági életA település jövõbeni fejlesztésének programjai közül elkészült a környezetvédelmi program, a településrendezési terv pedig várhatóan 2003. évben készül el. A község területén beépítésre alkalmas telkek kellõ számban rendelkezésre állnak. Az M3-as autópálya közelsége (légvonalban 3 km, ráhajtási csomóponttól 6 km) vonzó lehet a letelepedni szándékozó vállalkozásoknak.
 
Fejlesztési tervek:
Az Önkormányzat a 2006-2010-re szóló gazdasági programjában meghatározta a fejlesztés irányát: óvodabõvítés, faluközpont felújítása, piactér, játszótér, parkolók, buszmegálló kiépítése, sportpálya rekonstrukciója, kisiskola felújítása korszerû fõzõkonyha kialakításával, tájház felújítása, tornaterem építése, belterületi úthálózat felújítása, információs táblák elhelyezése, turisztikai vonzerõ erõsítése.
A község területén beépítésre alkalmas telkek kellõ számban rendelkezésre állnak. Az M3-as autópálya közelsége (4 km) vonzó lehet a letelepedni szándékozó vállalkozásoknak.
 

A település címere

2007-08-02
Mezõtárkány címere: álló, háromszögû pajzs kék mezejében zöld pajzstalp, melynek közepén ezüst, nyitott könyv lebeg, a pajzstalpot a kék mezõtõl ezüst hullámos pólya választja el, melynek középsõ ívén jobbra fordult, arany sas áll, felemelt jobbjával függõleges helyzetû arany búzakalászok, száraik, pajzs alatt keresztezik egymást. A pajzs felett „MEZÕTÁRKÁNY” felirat.

A település címere

Festett címer

A település földrajza

2007-08-02
A település földrajzaMezõtárkány Heves megye délkeleti részén, a hevesi-síkon, Eger megyeszékhelytõl 25 km-re, Füzesabony körzetközponttól 6 km-re található. A község közúton és vasúton is jól megközelíthetõ. A Füzesabony – Debreceni vasútvonal érinti a községet, ahol megállóhely van. A település közúton három irányból is megközelíthetõ: a 33. számú másodrendû fõútról, a 33101. számú Füzesabony – Mezõtárkány bekötõ útról, mely csatlakozik az M3-as autópálya füzesabonyi csomópontjához, továbbá az 1990-es évek közepén kiépített Egerfarmos – Mezõtárkányi bekötõ útról, amely csatlakozik a 3. számú fõközlekedési úthoz.A község közúton és vasúton is jól megközelíthetõ. A szomszédos városnál, Füzesabonynál megépült M3-as autópálya érinti községünk északi határát.
A település lakossága a szolgáltatás és kereskedelmi tevékenység mellett fõleg mezõgazdaságból él.
Az apró vadban aránylag gazdag területen a Fauna Rt tepélypusztai központjában szálloda, étterem, vadászházak vonzzák a turistákat. A település szélén a régi sóderbánya helyén keletkezett tó a horgászok „paradicsoma”. Itt igényesen kialakított szállással, szabadidõparkkal várják a vendégeket.
A település földrajzaA település sík területen fekszik, területén – amely a települést ketté szeli – a Laskó – patak halad át, mely a Tisza – tóba torkollik. A terület talajának egy része szikes, vagy só hatás alatti, de jellemzõek a szolonyeces réti talajok is. Aranykorona értékük átlagban 11,74. A csapadék évi összege: 560-580 mm. Mérsékelten meleg, száraz terület. A szántóföldi növényzet a jellemzõ, csekély az erdõterület, mindössze a külterület 0,2%-a. Ennek ellenére apró vadban aránylag gazdag terület. A vadgazdálkodás egyik központja a Fauna Rt. szállodával, vadászházakkal.
 
Erdei gyömbérgyökérMezõtárkány a Heves megye DK-i részén, a Hevesi-síkon, Füzesabonytól  DK-re 6 km-re található. Közúton a kistérségi körzetközpontból, Füzesabonyból,  a Bp. – Miskolcot összekötõ 3-as fõútról Szihalom – Mezõszemere – Egerfarmos útvonalon, ill. a 33-as számú útról Besenyõtelek irányából közelíthetõ meg,
Vasúton a Füzesabony – Debrecen szárnyvonalon érhetõ el a település.
A csapadék évente 560-580 mm, a középhõmérséklet 10 – 10,2 C, az évi napsütéses órák száma 1930-1950.
Területe hordalékkúp – síkság, tengerszint feletti magassága 100-200 m közötti.
Kiemelkedése a Laskó-hát, a Nagy –és a Lapos halom.
Száraz, gyér lefolyású terület. A falun a Laskó – patak folyik keresztül, a ma már kisebb területre visszaszorított fertõk vizét csatornák vezetik el.
Természetes növényzete csekély lösztölgyesekbõl, leginkább lágyszárú fajokból áll.
Elterjedt az erdei gyömbér gyökér, a nehéz szagú gólyaorr, a borzas orbáncfû, a harangvirágok. Állatai kisvadak és madárfajok.
Erdõterülete mindössze 1-2%. Talajának egy része már szikes vagy sóhatás alatti, de szolonyeces réti talajok is jellemzik. Kavics és homokkészlettel  rendelkezik.

http://www.berze-nagy.sulinet.hu/tanos/novenyek/ergyom.htm (erdei gyömbérgyökér)
http://www.mimi.hu/noveny/golyaorr.html (gólyaorr)
http://www.terra.hu/haznov/htm/Geranium.sylvaticum.html (gólyaorr)
http://www.tuja.hu/hypericum_orbancfu.html (orbáncfû)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1ncf%C5%B1 (orbáncfû)
http://www.remenyikzs.sulinet.hu/Fabony/Ffoldr.html (Füzesabony földrajza)

Erdei gyömbérgyökérTipp: Ha vendégségben már nem merjük levetni a cipõnket, akkor itt az ideje egy kis illóolajas kezelésnek: cipõnket felfrissíthetjük, ha gólyaorr (geranium) vagy citrom illóolajjal átitatott vattát rejtünk a belsejébe éjszakára.

 
Erdei gyömbérgyökér

A település története

2007-08-02
A települést az elsõ okleveles források 1261-ben említik Tottarkan névalakban. Mezõtárkányként 1353-ból szerepel a korabeli iratokban. A XV. század végére a község az egri káptalan birtoka lett. A káptalan közbenjárására a település vásártartási jogot szerez, így mezõvárosi jelleget ölt, a rangot azonban sohasem kapta meg. A törökök 1552-ben elpusztították a falut, ami néhány év után újjá épült. 1563-ban Mezõtárkány népes Mezõ-Alsótárkány puszta volt, majd 1687-ben ismét elnéptelenedett, de 1701-re újra benépesült. Birtokosa ismét az egri káptalan lett, és az is maradt egészen a legújabb idõkig. 
 
Templom
 
Az 1771-es úrbérrendezés során a falu határait I. osztályúnak minõsítik. Ekkor is földmûvelõ népek lakják. 1773-ban új templom épült, mely ma is a hitélet központja. Védõszentje: Olajbafott Szent János. 1807-ben plébániaház is épült. 
 
A község elsõ pecsétje 1772-bõl való, mely a szántás jelenét ábrázolja: szántást végzõ földmûves egyik kezében ostor, másikban az ekeszarva látható, továbbá az eke, taliga, az elébe fogott két ökörrel, felettük csillag és e felírás: "mezõ Tarkan" felette ismét csillag. (Kép mellékelve):
 
Mezõtárkány pecsétje
 
"MEZOTARKAN" felette ismét csillag.
 
Szervezett oktatás a településen 1896-tól van. A századfordulón (1900) 3045 lakosa volt a falunak. Az itt élõk hitelszövetkezetbe tömörültek, önkéntes tûzoltó egylet és olvasó egylet szervezõdött. A lakosság fõ- foglalkozása a mezõgazdasági õstermelés. Néhány kereskedõ és iparos szolgálja a lakosság igényeit.
Az I. világháború után jelentõs változások következtek. 1930-ban a községet 3017 lélek lakta. A lakosság szín magyar volt, vallás szerint megosztva döntõen római katolikus, de volt református, evangélikus és izraelita is csekély számban.
A lakosság döntõen a mezõgazdaságból élt, a kisbirtokok voltak túlsúlyban. Az önálló gazdálkodás mellett jelentõs számban voltak a mezõgazdasági cselédek, illetve mezõgazdasági munkások. A szántókon fõleg búzát, kukoricát, árpát, rozsot, zabot, zöldtakarmányt, burgonyát, cukor- és takarmányrépát, dinnyét és sok hüvelyest termeltek. A község területe ekkor 6 800 kat. holdat tett ki.
 
/jold/images/statikus/templom.1.jpg
A II. világháború után a község újabb fejlõdésnek indult. A villamosítás után sorra épültek az új házak. Az általános iskolai oktatás mellett az 1940-es évek végén az óvodai ellátás is beindult. Az egészségügyi ellátást a helyi körorvos és két szülésznõ biztosította.
A mezõgazdasági termelésnek új keretet adtak az 1950-es évek elején létrejövõ termelõszövetkezeti csoportok, majd a nagyüzemi termelõszövetkezetek, mely utóbbiból még egy ma is mûködik a községben.
 
/jold/images/statikus/templom.2.jpg

A településen is létrejött új tanácsrendszerként a községi tanács, és fokozatosan kiépültek annak intézményei. A község státusza 1895 és 1950 között nagyközség, ezt követõen önálló tanácsú község volt a füzesabonyi járásban. Az 1990. évi önkormányzati választások óta – mint önálló települést – 10 tagú önkormányzati testület irányítja.

Mezõtárkány határából késõ bronzkori és szarmata kori jazig régészeti leletek kerültek elõ. Elsõ okleveles említése 1261-bõl származik Tottarkan névalakban. 1353-ban már a Mezõtárkány névalak létezett, 1423 -ban már Mezewtharkan alakban írják.
1273-ban Altárkány ötöd részét Chomodor Orbán vette meg. A földterülettel szomszédos birtokokat közvetlenül a király adta a káptalan két tagjának, Urus és Farkas kanonoknak. A meglévõ templomot a káptalani és a világi birtokosok közösen használták.
1323 és 1329 között Beéli Kene unokái elfoglalták Egyházastárkányt és Altárkányt, de késõbb abban egyeztek meg a káptalannal, hogy mindkét falu birtokából fele-fele arányban részesednek. 1339-ben az Aba nembeli Etel elcserélte tárkányi birtokrészét a káptalannal Szomolyáért. 1367-ben I. Lajos király altárkányi birtokrészt adományozott a káptalannak, amelyik ezután újabb és újabb birtokrészt szerzett. A XV. Század végér a község az egri káptalan birtoka lett. 1423-ban országos vásártartási jogot kapott.
A törökök 1552-ben elpusztították a falut, ami néhány év után újjáépült. 1563-ban Mezõ-Középtárkány népes, Mezõ-Alsótárkány puszta volt. A XVII. Század közepén Pograz Musztafa Bulyok basa, mint földesúr adott engedélyt a káptalannak a malom felépítésére. Mezõtárkány 1687-ben ismét elnéptelenedett, de 1701-re újranépesült.. Birtokosa ismét az egri káptalan lett és az is maradt egészen a legújabb idõkig.
A Debrecen – Füzesabony közötti vasútvonal 1891-tõl halad át a községen. A XIX.sz. végén egyesületek kezdték meg mûködésüket (Olvasó Egyesület, Önkéntes Tûzoltó Egyesület).
A XX. Sz. elsõ felében újabb 14 egyesületet jegyeztek be, többek között a  Népházat, a Levente Egyesületet, az Iparosok és Kereskedõk Körét, a Polgári Lövész Egyesületet, a Vöröskereszt Egyletet,, gazdaköröket.
Népességét 1715-ben 7 jobbágy és 5 zsellér család alkotta, ez a szám öt év múlva 27 jobbágy háztartására növekedett. Megélhetésüket az 1574 köblös szántó és a kaszás rét mûvelése biztosította. A község határa sokszor volt árvíznek kitéve.
1828-ban Tárkány néven ismerték: 2042 római katolikus és 6 görög keleti vallású lakos élt 292 lakóházban. A francia háborúk alatt a vármegye felkelõ lovascsapatának egyik állomáshelye volt. Az 1831. évi kolerajárvány alatt igen sokan pusztultak el a betegségben.
1900-ban 3045 lakosa volt 642 lakóházzal. 1930-ban a házainak száma 811, melyekbõl 567 épült vályogból. A községet ekkor 3017 lélek lakta. A lakosság színmagyar volt: vallás szerint megosztva római katolikus 2970, református 8, evangélikus 8 és izraelita 33 fõ. A közoktatást 5 tanító látta el a római katolikus elemi és a római katolikus továbbképzõ iskolában. A lakosság egészségügyi ellátását a helyben lakó körorvos és két szülésznõ végezte. A gyógyszertár a 6 km-re fekvõ volt.

A lakosság foglalkozás szerint megosztása:
Õstermelõ: 3560
Iparos – 235
Kereskedõ – 49
Közlekedési – 57
Közszolgálati – 47
Napszámos – 6
Nyugdíjas – 21
Házicseléd – 22
Egyéb foglalkozású 20 fõ volt.

Az õstermelõk közül önálló gazda 481, mezõgazdasági cseléd 157, mezõgazdasági munkás 1036 személy volt. A község területe 6800 kat. holdat tett ki, melybõl szántó 5689, kert 78, rét 180, legelõ 515, és terméketlen terület 337 kat. Hold volt. A 644 gazdaságon belül a kisbirtok volt túlsúlyban. A középbirtokok száma 3 volt, 896 kat. hold össz terjedelemmel. A szántókon fõleg búzát, valamint kukoricát, árpát, rozsot, zabot, zöldtakarmányt, burgonyát, cukor –és takarmányrépát, dinnyét és sok hüvelyest termeltek.

A Mezõtárkányi Hitelszövetkezet, az egy fiókos Mezõtárkányi Fogyasztási és Értékesítõ Szövetkezet, 6 szatócs, 7 marhakereskedõ, 3 takarmánykereskedõ és egy gyümölcskereskedõ bonyolították le a kereskedelmet. A kisipari üzemek száma 30 volt, köztük 5 kovács, 3 asztalos, 6 szabó, 3 cipész, 4 csizmadia, 1 borbély, 2 ács, 1 bádogos és egy kötélgyártó. Az egyházmegyei Takarékpénztár villamos hengermalma számított a legnagyobb üzemnek. Vásárokat, piacokat Füzesabonyban tartottak. Vasútállomás, távírda, posta helyben mûködött.

A mezõgazdasági termelés szövetkezetesítése után a faluban 18 különféle néven mûködött tszcs ill. tsz.

A XIX. Sz. elsõ felében nagyközség volt az egri járásban. Hozzátartozott a Fõkáptalani vízimalom és a Légrády –tanya. 1895 és 1950 között nagyközség, ezt követõen önálló tanácsú község volt a füzesabonyi járásban. 1984-tõl Füzesabony Járási Jogú Nagyközség irányítása alá tartozott 1989-ig.
Az önkormányzati választásokat 1990-ben és 1994-ben független polgármester – jelölt nyerte, 1994-ben pártoktól független képviselõ-testület élén.