Községünkben számos országosan védett építészeti látnivalót talál az ide látogató: Kálvária, Káptalani kúria, Plébánia-ház, Magtár, Nep. Szt. János szobor stb. Említésre méltó a községi temetõ ravatalozója, valamint a Millecentenáriumi „Idõkapu”.
Legszebb mûemlék jellegû épülete a római katolikus templom. Védõszentje Olajbafõtt Szent János apostol és evangelista. A 2000-ben felújított orgona híres szép hangzásáról.

Polgármesteri Hivatal; ÁMK Általános Iskola, Óvoda, Mûvelõdési Ház, Konyha; Orvosi Rendelõ; Védõnõi Szolgálat; Családsegítõ Szolgálat; Házi Gondozás; Posta; Takarékszövetkezet

Mezõtárkány Heves megye dél-keleti részén, a hevesi síkon, Eger megyeszékhelytõl 25 km-re található. Sík területen fekszik, a településen halad át a Laskó-patak, mely a Tisza-tóba torkollik.
Mezõtárkány elsõ okleveles említése 1261-bõl származik Tottarkan névalakban. Mezõtárkányként 1353-tól szerepel a korabeli iratokban.
Mindig vendégszeretõ nép voltunk, így a törökök is hosszan vendégeskedtek nálunk, mígnem 1552-ben teljesen elpusztították a falut. Kétszer is újjáépült, majd az egri káptalan birtoka lett. 1423-ban országos vásártartási jogot kapott, így mezõvárosi jelleget öltött.
Az 1771-es úrbérrendezés során a falu határait elsõ osztályúnak minõsítették. Ekkor is földmûvelõ népek lakták, a lakosság fõ foglalkozása a mezõgazdasági õstermelés volt.
1773-ban új templom épült, mely ma is a hitélet központja.
A századfordulón, 1900-ban 3045 lakosa volt a falunak, jelenleg 1768-an lakják.

A település lakossága a szolgáltatás és kereskedelmi tevékenység mellett fõleg mezõgazdaságból él. Községünkben mûködik Termelõszövetkezet, van pékségünk, s egy asztalosipari vállalkozás.
Az apró vadban aránylag gazdag területen a Fauna Rt tepélypusztai központjában szálloda, étterem, vadászházak vonzzák a turistákat.
A település szélén, a régi sóderbánya helyén keletkezett tó a horgászok „paradicsoma”. Itt igényesen kialakított szállással, szabadidõparkkal várják a vendégeket.
Községünk közúton és vasúton is jól megközelíthetõ. A szomszédos városnál, Füzesabonynál megépült M3-as autópálya érinti községünk északi határát. A község területén beépítésre alkalmas telkek kellõ számban rendelkezésre állnak. Az autópálya közelsége pedig vonzó lehet a letelepedni szándékozó vállalkozásoknak.
A községben fokozatosan kiépültek azok az infrastruktúrák, melyek a kor követelményeihez igazodva szolgálják a lakosság igényeit. Csupán a szennyvízhálózat nincs kiépítve, melyet terveink és reményeink szerint a Rima-menti 4 település összefogásával uniós források bevonásával a közeljövõben szeretnénk megvalósítani, azt követõen pedig az úthálózatunkat felújítani.

Mezõtárkány csendes, nyugodt, barátságos, kedves kis falu. Mi, itt élõk, szertejük településünket, s az elszármazottak is szívesen jönnek hozzánk hazanézõbe.
Igyekszünk kis községünket szépíteni, rendezett utcakép kialakításával, parkosítással vonzóbbá tenni. Igényes faluközpont, piactér, parkolók, parkok kialakításával, információs táblák elhelyezésével, szolgáltatásfejlesztéssel szeretnénk a közeljövõben az itt élõ vidéki emberek életminõségén javítani.
Átütõ jelentõségû volt a Falunapunkon 1 héttel ezelõtt átadott Fiókgyógyszertár, mely átadáson már az új háziorvosunk is jelen volt.
Településünk életében a legsarkalatosabb problémát jelentette már évek óta az orvos-kérdés és a gyógyszertári ellátás. Nagy öröm mindannyiunk számára, hogy szinte egyszerre kezdi meg mûködését az új háziorvos és a fiókgyógyszertár.

Intézményhálózatunk megfelelõ, jó színvonalú. Ez évtõl már társulásban mûködtetjük az iskolánkat és az óvodánkat is Egerfarmos község Önkormányzatával.
A XXI. Század iskolája elnevezésû IKT-beruházásnak, uniós támogatásnak köszönhetõen 2005-tõl iskolánkban megteremtõdött az oktató-nevelõ munka korszerû feltételrendszere. Az épületbõvítés mellett jelentõs informatikai eszközparkkal gazdagodott az intézmény. A számítógép iskolai használata a tanulók számára új tanulási környezetet jelent. Az interaktív multimédiás programokkal szívesebben tanulnak a gyermekek mindenféle tantárgyat. A 7. – 8. osztályos, tehetséges, informatikát kedvelõ tanulóink emelt szintû informatika oktatás keretében ECDL TART vizsgaanyagot sajátítanak el, és a 8. osztály végére eljuthatnak az ECDL STANDARD (7modulos) bizonyítványig.
Az említett beruházás eredményeként épült ki Közösségi Házunk, ahol számítógépes tanfolyamok szervezésével, egyéb szolgáltatásokkal segítjük a civil szervezeteket és a lakosságot.
Az iskolában 14 éve mûködõ mindennapos testnevelésnek köszönhetõen tanulóink -leküzdve a tornaterem hiányát- évrõl évre kitûnõen szerepelnek a Kisiskolák Megyei és Országos Atlétikai Bajnokságán.
Idén is megyei I. helyezést értek el, majd az országos versenyen is dobogóra állhattak 3 versenyszámban: egyéni 600 m-es futás, fiú atlétika csapat és fiú svédváltó csapatversenyben. Büszkén mondhatom el, hogy az összesített pontszám alapján a legeredményesebb kisiskola Magyarországon 2007-ben Mezõtárkány lett.
De felnõtt bajnokokkal is dicsekedhetünk. Brauner Tamás fekvenyomásban 190 kg-mal országos bajnoki címet szerzett augusztusban a Balaton Kupán. Salamon István pedig évek óta mindig dobogós helyen végez a hosszútávfutás különbözõ országos versenyein. A küföldi kis- és nagymaratoni futóversenyek rendszeres résztvevõje.
Érdemes tehát sportéletünket fejleszteni, a lehetõségek körét bõvíteni. Másfél hónapja alakult meg a Mezõtárkányi Sportegyesület többféle szakosztállyal.
Örömmel üdvözölhettük nemrégiben községünkben edzõi minõségében Borza József 6 danos karatemester, aki a karateedzéseket tartja a mintegy 45 fõ résztvevõnek.
Önkormányzatunk arra törekszik, hogy a településen élõk életminõsége, életkilátásai, a község élhetõsége javuljon. Hiszen a falu megtartó ereje ebben rejlik –gondolok itt különösen a fiatalokra. Ennek érdekében fejlesztési elképzeléseink között szerepel az orvosi rendelõ akadálymentesítése, az óvoda bõvítése, bölcsõdei ellátás biztosítása, modern fõzõkonyha kialakítása a kisiskola épületében, annak teljes felújítása.
A nyár folyamán készült el az Idõsek Napközi Otthonának átalakításával a Szociális Szolgáltatóházunk, mely helyet ad a Védõnõi Szolgálatnak, Csecsemõgondozásnak, a Családsegítõ- és Gyermekjóléti Szolgálatnak, Házigondozásnak, a Fiókgyógyszertárnak, valamint itt kapott helyet a körzeti megbízott rendõri iroda is.
Kulturális programkínálatunk bõvítésével, a civil szervezetek támogatásával, az egy hónapja megalakult Sportegyesület mûködésével a közösségformálást, a jó hangulat kialakítását segítjük.
Egyre többen vesznek részt ebben a munkában jó szándékkal, segítõ kezet nyújtva. Megcsillannak a régi értékek, a harmónia, a nyugalom és a derû uralja kis falunk mindennapjait.

Számos, országosan védett építészeti látnivalót csodálhat meg az ide látogató: a Kálváriát, a Káptalani kúriát, a Plébánia-házat, Magtárat, s jó néhány gyönyörû szobrot. (Nepomuki Szent János szobra).
Említésre méltó még a községi temetõ nemrégiben felújított ravatalozója, a Millecentenáriumi „Idõkapu”, valamint a templomkertben lévõ emlékpark.
Legszebb mûemlék jellegû épületünk a római katolikus templom, melynek védõszentje Olajbafõtt Szent János apostol és evangelista.
A 2000-ben felújított orgona híres szép hangzásáról.
Jeles napjainkon szívélyes vendégfogadást tapasztalhat meg a kedves látogató. Községi szintû ünnepeink a Farsang, a Majális, a Búcsú május elsõ vasárnapján, a Gyereknap, a Falunap Szent István ünnepéhez kapcsolódva, a Tárkány nevet viselõ testvérközségek találkozója augusztus hónapban, valamint az adventi és húsvéti templomi hangverseny.
Kérem a kedves nézõket, látogassanak el hozzánk, nézzék meg nevezetességeinket.

Nemzetõrség – a köznyelvben csak néphadseregnek nevezett alakulatok gyökerei a francia polgári forradalomig (1789) nyúlnak vissza. Itt Lafayette szervezte meg elsõként csapatait. Tisztjeit és altisztjeit maga választotta. Rendeltetése eleinte csak az ország határain belül való mûködés volt, de a forradalmi háborúkban határon túl is kénytelenek voltak alkalmazni.
Polgári elemekbõl szervezett katonai alakulat feladata elsõsorban a belsõ rend fenntartása volt, de tagjai a nemzetõrök, kivált a Délvidéken, szorosabb értelemben vett katonai feladatokat is teljesítettek.A nemzetõrség tagjai a rendes katonaság hasonló fokozatú tagjaival egyenlõ rangúak, díjat azonban, míg csak helybeni szolgálatot teljesítettek, nem kaptak, és rendkívüli eseteket kivéve, tulajdon községük községük határain kívül szolgálatot tenni nem is tartoztak. A minisztérium igazgatása alá tartozó nemzeti õrsreget az 1867. XI. tvc szüntette meg. Szerepét a késõbbi korokban a polgárõrség vette át.

1999-ben jelent meg a Heves Megyei Levéltár "1848-as nemzetõrök Heves és Külsõ Szolnok vármegyében" c. kötete. A levéltár ezúttal nemcsak kutatókra gondolt: 15 ezer nevet tartalmazó kötetben valamennyi, Heves és egykori Külsõ-Szolnok vármegye területén élõ család megtalálhatja ismerõseinek, rokonainak nevét, akik 1848-ban jelentkeztek vagy a nemzetõrségbe összeírták õket. A kiadvány a teljesség igényével készült, így egyaránt hasznos a témával közelebbrõl foglalkozók, s a településük története, ill. családjuk múltja iránt érdeklõdõk számára.
A forráskiadványban közzétett anyag felöleli a Heves Megyei Levéltárban található nemzetõri összeírások teljes sorozatát. A nemzetõröket ugyanis 1848-ban nem egy alkalommal vették lajstromba: Heves megyében elõször május-júniusban, utoljára az õszi, téli hónapokban, de közben is keletkeztek különbözõ célzatú és tartalmú listák. Mindezeket az adatokat a kötet szerzõi úgy összegezték, hogy a nemzetõrök betûrendes névsorai a települések zászlóalji beosztási rendjében olvashatók. Feltüntették az életkort, foglalkozást, vagyoni és társadalmi állapotot, lakóhelyet, az esetleges beosztást, tisztséget és fegyverzetet.

A nemzeti õrsereg létrehozásának szükségessége 1848. március 15-én fogalmazódott meg mind a pozsonyi országgyûlésen, mind a pesti 12 pontban. Hivatalosan az 1848. XXII. tv rendelte el megalakítását
Eger városa március 19-én hozott határozatot a polgári õrsereg megteremtésérõl. Célja: "a köz béke és rend fenntartása, úgy a személy, s vagyonbeli bátorság feletti õrködés" volt, s alkalmasságukat illetõen a következõt írták elõ: "csupán azon  polgárok, és vagyonnal bíró lakosok lehetnek, akik valamely becsület szennyezõ tétellel nem bélyegzettek, vagy épen közfenyíték alatt nem léteznek… szabad ajánlkozás, illetõleg vállalkozás útján fognak összeíratni. Ideiglenesen saját ruháját használhatandja, fövegén egy nemzeti színû kokárdát – balkarján pedig Nemzeti színû szalagot viselend.. Jelvényük sárga rézbõl Nemzeti czimer koszorúval környezve." Fegyverzetük a helyi rendelet szerint: "kettõs vagy egyes csövû egyszerû vadászfegyver vagy egy öles nyelre szegezendõ lándzsa."
A két fõ osztályok (puskás, lándzsás- vezetõi az õrnagyok) századokra oszlottak, élükön a századossal.
Március 24-én Blaskovics Gyula elsõ alispán már Eger és Gyöngyös városának alakuló polgári õrségérõl tesz jelentést Batthyány Lajos miniszterelnöknek. Elõtte két nappal a miniszterelnök kérte levélben az alispánt, hogy a városokban és a népesebb helyeken gondoskodjanak az õrsereg felállításáról, állandó választmány megalakításáról. Ez utóbbinak a nemzetõrség szervezése és a végrehajtói hatalom (független magyar minisztérium) védelme volt a feladata a közigazgatás területén. Az alispán utasította a fõ-és szolgabírákat, hogy kerületükben már fennálló és alakulófélben lévõ nemzetõrségrõl – létszám, székhely, fegyverzet stb.- idõszakosan jelentést tegyenek.
A Mátra és a Tarna járásból késõbb jelentették, hogy a "nép szántás vetéssel lévén elfoglalva, most illyes intézkedések végett összve hívni nem lehet" … és számos kisebb helyeken a katonaság felõli elfogult nézetekbõl a tudatlan köznép iszonyatot látszik érezni a Nemzeti Õrseregbe állás iránt."
A Gyöngyösi járásban több helyen a szõlõdézsma – azaz a borkilenced – elengedésétõl tették függõvé a férfiak a szolgálatba lépésüket. Gyöngyösön viszont kimondottan jól ment a nemzetõrség szervezése, néhány nap alatt több mint 600 fõ került összeírásra.
A nemzeti õrseregrõl intézkedõ törvény megalkotásáig még az alábbi helyiségek állapotáról érkeztek be számszerû adatok: Adács 150, Gyöngyöshalász 20, Hatvan 70, Pásztó 108, Heves 108 fõ.
Az 1849. Évi XXII. tv a nemzeti õrseregrõl már kötelezõvé tette és részletesen szabályozta megalakításának mikéntjét. Meghatározta az életkori határokat (20 éves kortól 50 éves korig) és a vagyoni, jövedelmi kritériumokat (1/2 telek birtok vagy ennek megfelelõ értékû ingatlan kizárólagos tulajdonjoga, ill. 100 pengõ forint évi tiszta jövedelem).

A törvény elõírása elvileg mindenkire azonos módon vonatkozott, végrehajtásában mégis a helyi körülmények figyelembe vételét rendelte el Batthyány miniszterelnök. Április 21-én kiadott rendeletében úgy intézkedett, hogy azokon a helyeken, ahol ellenszenv mutatkozna, az összeírást ne kezdjék meg, majd május 25-i rendeletében már egyenesen megtiltotta a lajstromba vételt.
Április végére Füzesabonyban 300 volt a nemzetõrök száma, Mezõtárkányban 100-an jegyeztették be magukat.
A vármegye állandó bizottmánya a szolgabírói jelentések alapján csak a javasolt településeken rendelte el a felfegyverzés megkezdését. Ez viszont sem ekkor, sem pedig a késõbbiekben nem volt problémamentes, ami részben abból adódott, hogy nem állt rendelkezésre megfelelõ mennyiségû és minõségû fegyver.
A nemzetõri létszám gyarapodását nem csupán a népesség "hozzáállása" hátráltatta, hanem a helyi hivatali apparátusok törvényértelmezési gondjai is. Pl. Mezõtúr városa kérésére a miniszterelnök távollétében Deák Ferenc értelmezi a nemzetõri szolgálat alá tartozás feltételeit. Deák levelében leírja, hogy "…ha egy apának több gyereke van, akik saját vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkeznek, mindannyian kötelesek nemzetõri szolgálatra, de ha mindezek egy osztatlan vagyonnal bírnak, s külön jövedelmük sincs, az esetben az apát, vagy helyette bármelyik fiát kell felvenni. Ha az anya és vele együtt élõ fiúk összes vagyona eléri a törvényben elõírt mértéket, ezen fiúk közül egy a nemzetõrök közé írandó."
Április végén Eger város egy vadász század felállítását kérelmezte a miniszterelnöknél, amit szintén Deák válaszolt meg: …a század felállítása nem helyeselhetõ, mert a nemzetõrségben semmi nemû elkülönzés és így cast színezetû osztályok az egyenlõség elvénél fogva el nem tûretnek…"
Május 18-án a miniszterelnök felhívásban kéri az összeírási íveket a megyéktõl. Mint már említettem, a megye járásainak, sõt településeinek a nemzetõrséghez való hozzáállása eléggé megosztott volt.
Május 25-én Eger városa a maga összeírását 12 darabban átküldte az alispáni hivatalba. Az összeírással kapcsolatosan többször is kiegészítést és hiánypótlást rendeltek el: május 30-án a papok összeírását is elrendelik, június 13-án a képességgel nem bíró, de szolgálni kívánó egyének felvételérõl intézkedtek.
Június 13-án már tényként közölték, hogy befejezõdött az összeírás, és a város 12 negyedében összeírt nemzetõrök száma akkor 2032 volt.
A gyöngyösi járásban 23 településen 1880 fõ, a Tarna járásban 2719, a Tiszai járásban 4848 fõ, míg a mátrai járásból 825 fõt írtak össze. A külön összesítésben szereplõ 3 város Eger, Gyöngyös, és Mezõtúr létszáma 3800 fõ. A megye ismert összlétszáma 14 072 fõ volt.
Sort kerítettek a zászlóaljak felállítására is. 3 zászlóaljba (Eger, Gyöngyös, Mezõtúr központokkal) besorolták a megye településeit, parancsnokká pedig Lenkey Károlyt, Almássy Ernõt és Mesterházy Istvánt nevezték ki.
A nemzetõrség mûködésében gyökeres változást hozott a hadügyminiszter július 13-i rendelete, mely a Heves megyei nemzetõrök Délvidékre történõ vonulásáról intézkedett. A gyülekezést Hevesen jelölte ki, hogy onnan lehetõ leggyorsabban Szegeden keresztül Kúlára induljanak az illír lázongók megfékezésére. A július 15-i megyei bizottmányi ülés 3000 nemzetõr kirendelését határozta el, s egyúttal intézkedett az ajánlkozó önkéntesek összeírásáról. A tervezett létszám helyett csak 1000 fõ jelentkezett. Még azokról a településekrõl sem volt túl nagy a tolongás, amelyekrõl korábban a legnagyobb számban voltak önkéntesek. "Azok a települések is, amelyek a haza megmentésére minden erõjiket, sõt éltöket is feláldozzák,… most vonakodtak jelentkezni, mivel … jelen körülmények közt, midõn minden nemû élet nemûik kint a mezõn hevernek, s még el nem takarítottak." Gyöngyösrõl 28, Egerbõl 336 fõ jelentkezett szolgálatra. A toborzott egységeket kalandos körülmények között vezették a Délvidékre, szolnoki csapategységesítések után. Az eredeti terv szerint az õrseregnek hajóval kellett volna Szolnokról tovább utaznia, e helyett szekereken folytatták útjukat: "…zavar, a rendetlenség, mind a vezetõk, mind a vezetettek részérõl igen nagy volt. Senki sem tudta, hol a százada, hol a tizede, hol a tisztje, mint hegyekbõl ömlõ záporé, omlott a kocsi özön a varsányi csárda mellett Kun Szent Mártonnak rend és fegyelem nélkül." Augusztus végéig a termerini, szenttamási, jareki harcokban vettek részt, majd négyhetes szolgálati idõ letelte elõtt engedélyt kaptak a hazajövetelre.
Miközben a nemzetõr alakulatok még a Délvidéken harcoltak, Batthyány Lajos egy augusztus 13-i rendeletében elismerte, hogy a nemzetõrsereg ilyen formájú mozgósítása eredménytelen, ráadásul túlzottan drága az utaztatás, ezért egy új önkéntes nemzetõrökbõl toborzott, jól felfegyverzett hadsereg létrehozását rendelte el, s egyben hatályon kívül helyezett minden korábbi, a nemzetõrök kimozdítására vonatkozó rendeletet. Heves vármegyére az itthon maradottakból egy 600 fõs egység kiállítása hárult, melyet 3 zászlóaljba kívántak megszervezni. Szeptember 3-án Görgey Artúr Szolnokon várta a parancsnoksága alá rendelt nemzetõr sereget. Egy kétségbeesett levelében jelentette a miniszterelnöknek, hogy "képtelen az ellenség elébe vonulni, azon egyszerû oknál fogva, mivel seregem még nincs".
Blaskovics Gyula elsõ alispán szept. 18-án arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a megye legkorábban október 1-jére tudja kiállítani a féléves szolgálatra rendelt 600 nemzetõrt. Végül a megajánlott 600 fõbõl a megye 541-et állított ki. A megye elsõ 46 önkéntese szeptember 20-án érkezett meg Szolnokra. Másnap Görgey katonásan kemény levelet küld a vármegyének, melyben felháborodva írja: "Néhány helység a megye kebelébõl a rá kivetett önkénteseket egy ingbe gatyába küldte be hozzám." Közönyösséggel, gyávasággal vádolja a megyét, és nyomatékosan kéri felruházásukat. "…én meleg, téli czélszerû, bár nem új, bár nem egyforma – ruházat nélkül a helységek önkénteseit el nem fogadhatom. A megye erre sértõdötten panaszolta be Görgeyt a miniszterelnöknél, durvasággal, neveletlenséggel vádolván az õrnagyot: "oly kifejezésekkel illetni bátorkodott, mellyeket honvédi õrnagytól, de még egy régibb idomú fekete sárga sinoros seregbeli tizedestõl is várni alig lehetne…"
A heves vármegyei nemzetõrök egy részét késõbb Pestre vezényelték. A zászlóalj aztán csatlakozott a Jellacsicsot üldözõ sereghez. Novemberben újabb 500 nemzetõrt kellett Heves vármegyének mozgósítani, immár többedjére.
1848 decemberében Schilik betörése után a megye által kiállított 1200 lovas egy része is nemzetõr volt, a 230 egri önkéntes vadász, 160 lovas nemzetõr. A megyebeliekbõl alakított 26. honvéd zászlóalj késõbb részt vett a kassai csatában.
A mozgó nemzetõrség fokozatosan, majd az országos Honvédelmi Bizottmány november    27-én kiadott rendelete után hivatalosan is a honvédsereg részévé vált. Az önkéntes nemzetõri zászlóaljakat folyamatosan minõsítették át honvédalakulattá. A rend és a polgári vívmányok védelmére hivatott állandó nemzetõrség azonban továbbra is megmaradt.
1848/49-es magyar nemzetõrség tipikus polgár-katonaság volt. Jellegénél, laza szervezeti kereténél fogva, valamint hiányos fegyverzete és még hiányosabb kiképzettsége következtében komoly harci feladatok ellátására nem volt alkalmas.
MEZÕTÁRKÁNY nemzetõrei

BÁRSON JÁNOS 45 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
BARTA JÁNOS 38 éves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr
BODA JÁNOS 35 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
BODA JÓZSEF 37 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
BÖLKÉNY (BÖLKLÉN) PÁL 36 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
BöLkÉNY FERENC 46 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
BÖLKÉNY ISTVÁN 30 éves, földmûves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr
BÖLKÉNY ISTVÁN, ID. 35 éves, 3/4 telkes, tisztsége: köznemzetõr
BÖLKÉNY JÓZSEF, IFJ. 35 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
BÖLKÉNY MÁTYÁS 45 éves, 3/4 telkes, tisztsége: köznemzetõr

CSÁSZÁR MIHÁLY 45 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSEH GÁBOR 38 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSEH ISTVÁN FERENC 42 éves, hites, 1 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSEH ISTVÁN KOCSMÁROS 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSEH JÁNOS JÓZSEF 35 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSEH JÓZSEF, IFJ. 35 éves, földmûves, 1 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSEH MIHÁLY 49 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSEH MIHÁLY FERENC 35 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSEH TAMÁS GÁBOR 24 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSEPREGI ANDRÁS 48 éves, köteles, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr
CSEPREGI JÁNOS 29 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSIRKE ISTVÁN, IFJ. 28 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSIRKE JÁNOS 38 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSIRKE PÁL 28 éves, földmûves, 1 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSÕKE IMRE 48 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
CSUKA MENYHÁRT 33 éves, földmûves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznem¬zetõr

EKKER JÓZSEF 33 éves, asztalos, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr

FARKAS ANTAL 37 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
FARKAS JÓZSEF 36 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
FARKAS PÁL 30 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
FERENC (FERENCZ) ISTVÁN 45 éves, földmûves, 3/4 telkes, tisztsége: köznemzetõr
FERENC (FERENCZ) ISTVÁN 33 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
FERENC JÓZSEF 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
FóNAY IGNÁC, NEMES 46 éves, földmûves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr

GEDEI JÓZSEF 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr

GYURKÓ AMBRUS 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
GYURKÓ IGNÁC 38 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
GYURKÓ TAMÁS 38 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr

HALÁSZ JÁNOS 36 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr

JACSO MIHÁLY 45 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
JACSÓ PÁL 38 éves, hites, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
JUHÁSZ IMRE 28 éves, marhakereskedõ, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznem¬zetõr
JUHÁSZ JÁNOS 47 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr

KÁCSOR JÁNOS 35 éves, földmûves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr
KASSAI FERENC 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
KATONA MÁTYÁS 46 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
Kovács (KOVÁTS) GÁBOR 35 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
KÖTELES PÁL 34 éves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr

LASKÓI NÉMET (NÉMETH) JÁNOS 48 éves, 3/4 telkes, tisztsége: köznemzetõr
LAZÁR JÁNOS 33 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr

MACSKÁS (MATSKÁS) ISTVÁN 36 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MACSKÁS (MATSKÁS) MÁTYÁS 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MACSKÁS (MATTSKÁS) IMRE 49 éves, földmûves, 1 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MACSKÁS MENYHÉRT 23 éves, szabómester, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köz¬nemzetõr
MACSKÁS PÁL 30 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MAGDA ISTVÁN 33 éves, mészáros, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr
MAGDA SÁNDOR 35 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MÁTÉ JÁNOS 33 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MATSKÁS TAMÁS 46 éves, földmûves, 1 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MÉHI FERENC 38 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MÉHI JÁNOS, IFJ. 35 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MEZEI FERENC 48 éves, bíró, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MEZEI JÁNOS 42 éves, hites, 1 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MEZEI JÓZSEF, ID. 49 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MEZEI JÓZSEF, IFj. 41 éves, hites, 1 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
MEZEI MENYHÉRT 28 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr

NAGY ANTAL, ID. 45 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
NAGY IMRE 33 éves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr
NAGY IMRE KÓRÉ 28 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
NAGY JÁNOS, ID. 27 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
NÉMET (NÉMETH) FERENC, m. 33 éves, 1 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
NÉMET (NÉMETH) AMBRUS, ID. 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
NÉMET (NÉMETH) PÁL 32 éves, 1 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
NÉMET (NÉMETH) SÁNDOR 30 éves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr
NESZVADBA KÁROLY 30 éves, jegyzõ, 100 ezüst forint jövedelmû, beosztása és tisztsé¬ge: 17. század, köznemzetõr, fõhadnagy

NYESTE FERENC 40 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
NYESTE JÁNOS, ID. 47 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
NYESTE JÓZSEF 35 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
NYESTE JÓZSEF 25 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
NYESTE KÁROLY 28 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
NYESTE MÁRTON 40 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr

OLÁH FERENC 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
ONDÓ JÓZSEF 45 éves, földmûves, 3/4 telkes, tisztsége: köznemzetõr

PÁL JÁNOS, MEZEI 45 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr

SALAMON IMRE 28 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr

SZABÓ ANDRÁS JÓZSEF 33 éves, földmûves, 1 telkes, tisztsége: köznemzetõr
SZABÓ IMRE 40 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
SZABÓ JÓZSEEF, IFJ. 40 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
SZABÓ MÁRTON JÓZSEF 45 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
SZABÓ MIHÁLY 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
SZABÓ PÁL 33 éves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr
SZABÓ TAMÁS 45 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
TAKÁCS JÓZSEF 48 éves, 3/4 telkes, tisztsége: köznemzetõr
TAKÁCS PÁL 24 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr TOLDI ANTAL 45 éves, 1 telkes, tisztsége: köznemzetõr
TOLDI ÁRON 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
TOLVAJ ANDRÁS 48 éves, földmûves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr
TÓTH IMRE 38 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr

VÁMOS JÓZSEF 38 éves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége: köznemzetõr
VASS (VASS) JÓZSEF, ID. 40 éves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
VASS IGNÁC 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
VASS JÁNOS 48 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr
VERES GÁSPÁR, NEMES 28 éves, földmûves, 1/2 telkes, tisztsége: köznemzetõr

ZÁBORSZKI (ZABORTZKY) ISTVÁN 24 éves, földmûves, 100 ezüst forint jövedelmû, tisztsége köznemzetõr

 

Mezõtárkány az ország Északi régiójához tartozó megyéjének, a változatos földrajzi adottságokkal rendelkezõ Heves megyének egy kistelepülése. Közúton 6 km-re található a kistérségi körzetközpont, Füzesabony. A két település között húzódik a néhány éve elkészült M3-as autópálya, mely lehetõséget biztosít Budapest és Miskolc gyors megközelítésére. 50 km-es körzeten belül elérhetõ az utóbbi idõben mind nagyobb idegenforgalmi és turisztikai szerepet betöltõ Tisza-tó, a rónaság pusztamúzeuma a Hortobágy, a páratlan történelmi emlékekkel büszkélkedõ megyeszékhely Eger, valamint az Északi-középhegység két hegyvonulata a Mátra és a Bükk, mely ritka növény és állatvilágával, geológiai nevezetességeivel várja a pihenni, szórakozni vágyókat.