A nem mûvelt szabad belterületek1 (parlagon hagyott – telek, zártkert, kert, gyümölcsös, stb.) tûzeseteinek megelõzése a tulajdonos, a kezelõ, illetve használó feladata.
Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli1, köteles azt haladéktalanul jelezni a tûzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetõsége, a rendõrségnek vagy a mentõszolgálatnak, illetõleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. Telefonszámok 112, 105.
A növényi hulladékok égetésének szabályai: 2
- Tûzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
- Amennyiben a magánszemély azt nem saját tulajdonában lévõ ingatlanon folytatja, úgy az égetés feltételek írásbeli meghatározása szükséges.
- A tûzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégzõ a helyszínt és annak környezetét tûzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.
- A szabadban tüzet gyújtani csak úgy lehet, hogy az a környezetére tûz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. Ennek érdekében a környezõ területet ki kell tisztítani éghetõ anyagoktól, körül kell szántani, ásni.
- A szabadban a tüzet õrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
- Szabadban a tüzelés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetõleg a tûz eloltható.
Tûzgyújtási tilalom 3
Fokozott tûzveszély esetén a miniszter határozatban – a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszterrel való egyeztetés mellett – az ország egészére vagy meghatározott területén lévõ erdõre, valamint az erdõ határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti idõre – általános tûzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tûzgyújtási tilalom elrendelésérõl és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése idõpontjának az elsõ közzététel idõpontja minõsül.
Aki tüzet okoz arra a vonatkozó jogszabályok4 alapján kötelezõ tûzvédelmi bírságot kiszabni, melynek mértéke 100.000. Ft-tól 3.000.000.- Ft-ig terjedhet. A bírság kiszabása nem mentesít a büntetõjogi felelõsség alól.
Egy esetleges tûz során biztosítási igény benyújtásához a biztosító cég hatósági bizonyítványt5 kér, melyet az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség ad ki. A hatósági bizonyítvány kiadásának az alapja a tûzoltóságok adatgyûjtése, melyben a tûzre utaló tényeket, adatokat is rögzíti. A hatósági bizonyítvány tartalmában az esetlegesen elhanyagolt terület tényét fel lehet tüntetni.
Jogszabályjegyzék
1996. évi XXXI. törvény a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról 5. §, 18. §
28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról 567. §., 568.§., 569. §.
3. 2009. évi XXXVII. törvény az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról 67.§.
259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tûzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekrõl, a tûzvédelmi bírságról és a tûzvédelemmel foglalkozók kötelezõ élet- és balesetbiztosításáról 7. §
44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tûzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról 2. §, 14. §, 15. §.
A tájékoztatóban leírt szabályok a vonatkozó tûzvédelmi jogszabályokkal együtt érvényesek.
